Giovanni Agnelli radikális döntései - velünk vagy nélkülünk, középút nélkül - meghozták gyümölcsüket. Mussolini  újonnan hozott rendeletei gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítették a versenytársakat.  Nyíltan üzen a Ford vezetőségének, hogy nyugodtan felhagyhatnak az olasz piacra való belépéssel való további próbálkozással.

A Fiat - részben talán kimutatva háláját Mussolini felé a politikai támogatásért - végre valahára piacra dobja a Fiat Balilla-t, az első Fiat népautót, valamint elkészülnek a "littorine"-nek becézett népvonatok is.

Mussolini 1932-es gyárlátogatása már nagyban különbözik az első alkalomtól. A munkásokat nyíltan a Duce fogadására és ünneplésére  rendelték az aznapi munka helyett, Giovanni Agnelli fia pedig fasiszta egyenruhában állt a pódiumon. Azt követően, hogy Mussolini éppen néhány nappal azelőtt jóváhagyta, hogy a Fiat katonai járműveket szállítson  Törökországba, Görögországba és Argentínába, felhívta Agnelli figyelmét, hogy ideje, hogy az belépjen a fasiszta pártba is, aminek Agnelli - ha nem is túl nagy lelkesedéssel - de eleget tesz. 

Folyt köv!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.