A fasiszta "főpapok" tovább folytatták a Fiat ellenes harcukat, abszurd módon éppen az imperialista Ford (tehát a külföldi tőke) Olaszországban való térnyerésének érdekében. Costanzo Ciano ismét levélben figyelmezteti Mussolinit miszerint a Fiat, munkásai érdekeit figyelmen kívül hagyva munkaidőt és következésképpen fizetést csökkent.

A Fiat (vagyis Agnelli) mindeközben további védőintézkedések meghozatalát sürgette a külföldi konkurencia visszaszorítása érdekében, máskülönben "kénytelenek lettek volna további megszorító intézkedések meghozatalára, amelyek elsősorban a munkaidőt és a fizetéseket érintették volna". 

A Fiat lobby eredménye az lett, hogy a külföldi autókra és alkatrészekre kirótt védővámokat 130%-kal növelték. 

Hogy ez elég volt-e Agnellinek a rohamos növekedés megindulásához? Tartsatok velünk a következő részben is!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.